Az emberi minőség és az erkölcs
Előadás a Poszt↔Modern mérlegen 1990-2010 c. konferencián. Elhangzott: a Polgárok Házában, 2010 december 8-án.
A konferencia szekciói és előadói:
Első nap:
1. szekció: 13.20-15.00 Üléselnök: Hámori József és Zelei Miklós
- Pethő Bertalan: PosztModern Mérlegen 1990-2010. A Projekt. Tézisek: Megjelent a Polgári Szemle 2010/5. számában.
- Tellér Gyula: A rendszerváltás főbb társadalmi mozgásai
- Kulin Ferenc: Társadalom: autonóm szerveződés vs. hatalmilag egyenirányított dezintegráció
2. szekció: 15.15-17.15 Üléselnök: Botos Katalin és Kulin Ferenc
- Bogár László: Romlás és Építhetőség
- Fekete Balázs: Államelmélet: útkeresés a szocialista paradigma után
- Péli Gábor: A magyar szociológia lokalitás vs. globalitás problémáiról
- Baji Lázár Imre: Kulturális (dez)antropológia
3. szekció: 17.30-19.30 Üléselnök: Botond Gyula és Náray-Szabó Gábor
- Isztray Botond: Ugyanis Hamvas Béla
- Janox: Irodalom: Kifejezés - Szórakozás - Politikai hatalom
- Tényi Tamás: Pszichoanalízis: terápiától a terápia narratívájáig
- Borbély András: Költészet, technika, médium a "posztmodern korban"
Második nap:
4. szekció: 13.00-15.00 Üléselnök: Bogár László és Ohnsorge-Szabó László
- Prugberger Tamás: Lokalitás és globalitás a gazdaságban és a munka világában, az uniós és a nemzeti jogi normák változásai tükrében
- Gazsó L. Ferenc: Politika: visszaélés és a fordulat lehetősége
- Botond Gyula: Média: Közügy vs. Hatalmi ágazat
- Kövecses Zoltán: Metaforizációs (ellen-)Hatalom
5. szekció: 15.15-17.15 Üléselnök: Baji Lázár Imre és Kövecses Zoltán
- Botos Katalin: Globalizálódás, és a lokalitás mozgástere
- Ohnsorge Szabó László: Gazdaság: elemzés és meta-elemzés
- Molnár László: Technika: Hatalom és Ellen-Hatalom
- Náray-Szabó Gábor: Környezet és politika 1990-2010
6. szekció: 17.30-19.30 Üléselnök: Pethő Bertalan és Tellér Gyula
- Vasy Géza: Népiesség 1990-2010
- Turgonyi Zoltán: List der Unvernunft, avagy az elszabadult aranyszabály. Gondolatok a posztmodern liberalizmus keletkezéstörténetéről és várható sorsáról
- Arday Lajos: Magyar kisebbségek a Kárpát-medencében és kisebbségpolitika 1990-2010
- Zelei Miklós: Határokon át-(nem-)ívelő magyarság-politika
Szervezők:
Polgárok Háza
Platon Kiadó
Posztmodernológiai Kutatóközpont
Az emberi minőség és az erkölcs
Bevezető:
A Poszt↔Modern mérlegen 1990-2010 c. konferenciára beküldött Média: Közügy vs. Hatalmi ágazat c. [a Kommunikáció könyvtárban Médiakutató címen található] tanulmányomat elolvasván egy barátom azt kérdezte, hogy „kik ezek?”. E kérdésre részleges válaszképpen született ez az előadásanyag.
Idézet Kant, Az erkölcsök metafizikájának alapvetése című dolgozatából:
„Csak az lehet tisztelet tárgya, tehát parancs, ami pusztán mint ok, de sohasem mint okozat kapcsolódik össze akaratommal, ami nem szolgálja, hanem háttérbe szorítja, vagy legalábbis a választás során történő mérlegelésnél teljesen kizárja hajlamomat – vagyis a puszta magáért való törvény.” ( Kant, I.: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése. Gondolat Budapest, 1991. Ford: Berényi G.)
Pszichiátriai gyakorlatom során minduntalan az a kérdés vetődik föl, hogy mi okból viselkedik úgy egy ember, ahogy viselkedik. A válasz, ha egyáltalán megadható, sohasem lehet teljes, és mindig egyedi, bár az uniformizáló törekvések erőteljesek, biológiai és pszichoterápiás sablonok formájában igyekeznek szimplifikálni az emberképet. A „miért teszi azt, amit tesz?” kérdés nem csak terapeutai oldalról, hanem a páciens részéről is felvetődik, „miért teszem azt, amit teszek?” formában, sőt gyakran megfogalmazzák azt a kérést is, hogy legyek szíves segíteni abban, hogy ne akarja azt tenni, amit tenni szokott. Ebben az esetben a cselekvési, vagyis erkölcsi parancs ismerete nyilvánvaló, azonban a magatartásra való hatása gyenge, vagy semennyi.
Igaza van-e Kantnak az erkölcsi imperatívusz hajlamok fölötti magatartást meghatározó erejét illetően? A részletes választól itt eltekintve, és a kérdést csak pszichológiai oldalról megközelítve azt kell, hogy mondjam, nem lehetséges, hogy az intellektus, mely az erkölcsi imperatívusz lakhelye, a legfőbb magatartást vezérlő pozíciót töltse be. Az intellektus használata is benső hajlam kérdése, pl. Kantnak hajlama van sajátságos módon filozofálni, sok embernek pedig hajlama van magatartását intellektuális, gyakran erkölcsi, vagy ideológiai magyarázatokkal indokolni. Másképp fogalmazva, cselekedeteink sokkal kevésbé tudatosak, mint amennyire annak véljük őket, és még a gondosan eltervezett viselkedés tudatos indítékai sem a tudatban gyökereznek, minthogy a tudatosságra való törekvés, az intellektus használata is hajlam kérdése. Harmadikféleképp fogalmazva pedig, eredendően nem azért viselkedik egy ember úgy, ahogy viselkedik, mert törvényeket követ, hanem azért, mert ő ilyen ember. Előbb létezett becsületes magatartás, mint a becsületességet előíró törvény.
Miért érdekes ez a kérdés itt, az elmúlt húsz év magyarországi történéseit vizsgáló konferencián? Azért, mert ha nem az írott törvények az elsődleges meghatározói cselekedeteinknek, akkor nem elég a törvények megváltoztatása ahhoz, hogy kívánatos és elégséges társadalmi változások történjenek. Egyrészt a törvények nem fogalmazhatók meg olyan pontossággal, hogy minden kérdéses cselekedetet közvetlenül szabályozzanak, másrészt, és ebből következően, csak egy magatartási keretet képesek meghatározni, amin belül az egyéni akarat, és/vagy hajlam szabadságot élvez. Harmadrészt pedig, a törvények jogi rejtekutakon sok esetben megkerülhetők. A törvényszegés tilalma a törvényszegési hajlamot nem képes betiltani, akiben efféle hajlam munkál, mivel hogy ő ilyen ember, az szüntelenül keresni fogja a törvényszegés lehetőségét és előbb-utóbb meg is találja.
Hogy ki milyen irányú hajlamossággal rendelkezik, vagyis miféle ember, azt cselekedeteinek vizsgálatával lehet eldönteni, mégpedig kétséget kizáróan. A kommunikációs manőverek pl. ígéret, magyarázkodás, vallomás, panaszkodás megtévesztőek és irrelevánsak. Egy ember a cselekedeteivel azonos, nem pedig a hitvallásával. Ugyanakkor a cselekedetek alapján megállapítható emberi minőség feltétlenül megállapítandó és fontos személyek esetében nyilvánosan megnevezendő. Mai magyar posztkommunista, preglobalizációs létünket illető, közéleti szinten fontos negatív hajlamosságok pl.: hazudozás, lopás, nyerészkedés, korrupció, nemzetellenesség, kultúraellenesség. Aki e kategóriákba illő viselkedést legalább egynél többször gyakorolt, annak hajlama van rá, vagyis ilyen ember. A magyar nemzetellenes aktivitást Magyarországon tiltó törvény – feltéve, hogy ilyen törvény létezik – a magyarellenes hajlamot nem iktatja ki, akiben ez irányú erő munkál igyekezni fog késztetésének megfelelően cselekedni, akár a törvénnyel szemben is. Egy másik aktuális példa: a marxista szövegek kritikája nem érinti a marxizmus alapjait. A marxizmus gyökere ugyanis nem a marxista szövegekben található, hanem a marxisták lelkében. A marxizálás alapvetően hajlam kérdése, az ideológia, mint ennek diszkurzív terméke, másodlagos. Hasonló ideológiákban testet öltő negatív példák bizonyos hajlamosságokra: a posztmodern kultúrakritika (vagyis kulturális rombolás), a posztmodern társadalomkritika (vagyis társadalomrombolás), a feminizmus, az un. gender ideológia, a másság privilegizálása a többségi azonossággal szemben stb. Efféle ideológiák követői, pontosabban megalkotói és megcselekvői ez irányú hajlammal, mint alapfeltétellel rendelkező emberek. Másféle emberek is vannak azonban.
A törvény tehát csupán cselekvési korlátot jelent a törvényellenes hajlammal szemben, de az erőforrást nem szünteti meg. Sunyinak lenni nem megfontolás, hanem személyiség, hajlam kérdése. A sunyiság ellen értelmetlen volna törvényt alkotni, mert a sunyi viselkedés a sunyi ember létével azonos. A terápiás megközelítés ideális esetben eredményes lehet, amennyiben a panaszos fél hajlandó és képes némi aktivitást felmutatni, a saját hajlamossága ellen benyújtott panasza orvosolható, vagyis nemcsak cselekvési, tüneti szinten érhető el változás, hanem a késztetés is megszűnhet. Politikai hajlamokkal azonban nem szokás terapeutához fordulni, az erős hajlamosság egyébként is kizárja a belátási képességet.
A hajlamosságnak fokozatai vannak. Az ismétlődő cselekedetekbe forduló késztetések erős hajlamból fakadnak, mintegy kényszer jellegűek. Bizonyos irányú erős hajlammal rendelkező ember adott helyzetben képtelen másképp viselkedni, egyes problémákra képtelen más reakciót adni, mint amire hajlamossága ösztönzi. Ugyanakkor az erős hajlam nem csak a reaktív magatartást határozza meg, hanem spontaneitásra is késztet. Az ilyen ember folyamatosan és sajátságosan értelmezi az eseményeket, értelmezéseit aktívan közölni, publikálni, oktatni igyekszik, mások befolyásolásán fáradozik. Az erős értelmezési és befolyásolási hajlam, hasonlóan a harácsolási hajlamhoz sohasem képes kielégülni.
A paranoid hajlam akár a környező világ puszta szemléletét is képes befolyásolni. Az ilyen ember mindenkiben barátot vagy ellenséget lát, minden eseményben hatalmi harcot vél felfedezni, számára a világ elnyomókból és elnyomottakból áll, cselekedeteiben pedig vagy menekül, vagy hatalomra tör. A paranoid késztetés olyan erős lehet, hogy az egyén, egyébként meglévő józan eszét is, bizonyos kérdésekre vonatkozóan elnyomja. Intellektuális, diszkurzív vagy törvényi szinten érdemben nem befolyásolható, önmaga sem képes leállni, vele szemben csak fizikai korlátozással, kirekesztéssel lehetséges védekezni. Akit hajlama a New York-i tornyok leomlasztásáig hajt, annak belső késztetése nem elégíthető ki, ő maga sem képes leállni. Néhány erősen paranoid hajlamú nagyvezér a múltszázadból, akiknek áldatlan tevékenysége csak halálukkal vagy eltávolításukkal ért véget: Sztalin, Mao, Ceausescu, Rákosi. Hogy a hajlamossággal szemben sem a leleplezés, sem a bukás nem képes önkritikára, változásra késztetni az egyént, arra jó hazai példa Gyurcsány Ferenc, és persze számtalan kevésbé közismert ember.
A hajlamossággal, vagyis a miféleséggel szemben, amennyiben természet-, társadalom-, vagy közösségellenes, védekezni kell idejében és hatékonyan. A védekezés első lépése a miféleség bizonyítása és megnevezése. A mai magyar közbeszédben a tiltott, nem polkorrekt szavak és témák listája éppen ezt a kezdő lépést, a miféleség, az emberi minőség néven nevezését igyekszik megakadályozni. Ha pedig a nemkívánatos hajlamosság felismerése és megnevezése megtörtént, a következő lépés nem lehet valamiféle belátás, vagy változás kiprovokálása, ez ugyanis pszichikai képtelenség, hanem a vezetői vagy oktatói pozícióból való eltávolítás. Egy adott közösség nem engedheti meg, hogy a közösség iránt ellenséges hajlamokkal rendelkező ember irányító, vagy oktatói posztot töltsön be. Ennek megakadályozására a demokratikus törvények lehetőséget biztosítanak, hiszen egy közösség politikai berendezkedése nem irányulhat önmaga ellen. Ha mégis vannak ezt megengedő törvények, akkor az úgynevezett demokrácián kell igazítani valamelyest. A demokrácia sem lehet nemzetellenes, vagy nemzetfölötti, csakis nemzetbarát, vagyis nemzeti.
Botond Gyula 2010-11-28