Rövidített változata megjelent a LAM c. folyóirat 14. évf, 10.sz, 2004, októberi számában, „Gyógyszerköltségek növekedésének háttértényezői” címmel.
GYÓGYSZER–ÁR–ADAT–OK
Közismert tény, hogy az egészségügyi kiadások világszerte jelentős és egyre növekvő terhet jelentenek az állami költségvetések számára, de ugyanígy a lakosok, rászorulók egyéni pénztárcáját is alaposan próbára teszik. Ez a tanulmány, mely nyilvánosan hozzáférhető amerikai adatokon alapul, csak a gyógyszerekre jutó költséghányaddal foglalkozik, mely kiadások az Egyesült Államokban az utóbbi években figyelemreméltó növekedést mutatnak. Bár az ismertetésre kerülő összegek és arányszámok csak az USA-ra vonatkoznak, a gyógyszerköltségek elszabadulása globálisan tapasztalható, és a mögötte álló gyógyszergyártó vállalatok és termékeik is nemzetköziek. A kelet európai volt szocialista országokat, és köztük hazánkat, a gyógyszerkiadások emelkedése különösen érzékenyen érinti, az egészségügy finanszírozásában még jelenleg is fennálló durva aránytalanságok miatt.
1997 és 2001 között évente 18 %-al nőtt a kiskereskedelmi (patikai) gyógyszerek pénzben kifejezett forgalma [1.ábra]. Ez az éves összeg öt év alatt megduplázódott, 78,9-ről 154,5 milliárd dollárra nőtt. A növekedés okai a következők:
a) több a krónikus betegség (pl: asztma, cukorbetegség, magas koleszterinszint, reuma);
b) nagyobb arányban diagnosztizálják és kezelik a fenti betegségeket az orvosok, mint
azelőtt;
c) a társadalombiztosítás a gyógyszerek árának nagyobb hányadát téríti, tehát a fogyasztó könnyebben jut hozzá;
d) az újabb szerek sokkal keményebben reklámozottak mind az orvosok, mind a fogyasztók irányban;
e) a márkacégek kiterjesztik „bombasikereik” (blockbusters) szabadalmi határait, késleltetik az olcsóbb generikumok (származékok) megjelenését.
1.ábra
Vényköteles gyógyszerek patikaköltségeinek
változása az USA-ban
| Év | 1997 |
1998 |
1999 |
2000 |
2001 |
| Milliárd Dollár |
78,9 |
93,4 |
111,1 |
131,9 |
154,5 |
| Növekedés | 18,4% |
18,9% |
18,8% |
17,1% |
Source: American Institutes for Research (AIR) analysis of Scott-Levin data
A gyógyszer kereskedelem elképesztő aránytalanságát érzékletesen mutatja a piaci forgalom tekintetében első ötven helyen álló szer (best-selling drugs) forgalmi adatainak összehasonlítása a maradék, közel tízezer termék adataival [2.ábra]. Ez az élenjáró ötven gyógyszer 2001-ben a patikai pénzforgalom egyharmadáért volt felelős, míg a maradék 9850 készítmény a kétharmadért. A listavezető ötven szer pénzben kifejezett forgalma 2001-ben 43,3 %-al nőtt az előző évihez képest, tehát majdnem másfélszeresére, míg a többi gyógyszer piaci forgalma ugyanazon év alatt 6,7 %-al nőtt. A nem pénzben, hanem a kiváltott receptek számában kifejezett forgalom pedig 31,7 %-os éves növekményt mutat a piacvezető ötven szer esetében, míg 1,1 %-os növekedést a többi termékre vonatkozóan.
2.ábra
A költségnövekedésért leginkább felelős 50 piacvezető gyógyszer
2000-2001 évi kiskereskedelmi (patikai) adatai
| Forgalom 2000-ben millió dollár | Forgalom 2001-ben millió dollár | Piaci részesedés 2001-ben | Forgalom- növekedés millió dollár | Forgalom- növekedési arány | Recept- felhasználás növekedése | |
| Ötven piacvezető gyógyszer |
37476,2 |
53712,5 |
34,8 % |
16236,2 |
43,3 % |
31,7 % |
| Maradék 9850 szer |
94495,6 |
100788,3 |
65,2 % |
6292,8 |
6,7 % |
1,1 % |
| Teljes piac | 131971,8 |
154500,8 |
100 % |
22529,0 |
17,1 % |
6,3 % |
Source: American Institute for Research (AIR) Analysis of Scott-Levin Prescription Audit Data
A piacvezető első ötven készítmény között tíz pszichiátriai szer található, melyek többsége Magyarországon is forgalomban van. Legnagyobb számban a hangulatjavító, depresszió elleni szerek vannak jelen az élbolyban, összesen hatan (Fluoxetin, Celexa, Effexor, Wellbutrin, Paxil, Zoloft). A piaci részesedés szerinti lista első és negyedik helyén egy-egy koleszterinszint csökkentő készítmény található, a Lipitor és a Zocor, de igen előkelő helyet foglalnak el a gyomorfekély elleniek is, a Prilosec a második, Prevacid a harmadik helyen, az antireumatikus szerek közül pedig a Celebrex és a Vioxx, az ötödik illetve nyolcadik helyezett.
A gyógyszerköltségek növekedéséhez közvetlenül három tényező járul hozzá [3.ábra]:
a) az orvosok több receptet írnak (1992-ben 1,9 milliárd vényt váltottak ki az USA-ban, 2001-ben már 3,1 milliárdot);
b) olcsóbb készítményről drágább szerre váltanak;
c) a gyógyszerek árának emelkedése.
3.ábra
A patikai költségek 2000-2001 közötti emelkedésének összetevői
| Receptek számának emelkedése |
Áremelkedés | Váltás drágább készítményre | |
| Hozzájárulás a költségek növekedéséhez | 39 % |
37 % |
24 % |
Source: American Institute for Research (AIR) Analysis of
Scott-Levin and Bureau of Labor Statistics data
A terápiás osztályok szerinti csoportosításban a depresszió elleni szerek vezetnek a gyógyszertári költségek terén [4.ábra]. Körülbelül 80-100 terápiás kategóriát szoktak megkülönböztetni, ezek közül 2001-ben a piaci részesedés 76,7 %-át az első 25 kategória gyógyszerei vitték el, ez 118487,8 millió dollárt jelentett, a maradék kb. 60 terápiás osztály készítményei 36013,0 millió dollárt forgalmaztak.
4.ábra
Az első négy piacvezető terápiás kategória
kereskedelmi mutatóinak változása 2000-2001 között
| Forgalom 2000-ben millió dollár |
Forgalom 2001-ben millió dollár |
Teljes piaci részesedés 2001-ben |
Forgalom növekedés 2000-2001 | |
| Hangulatjavítók | 10432,9 |
12540,6 |
8,1 % |
20,2 % |
| Gyomorfekély-ellenes szerek | 9450,2 |
10812,0 |
7,0 % |
14,4 % |
| Koleszterinszint csökkentők |
8240,4 |
10066,1 |
6,5 % |
22,2 % |
| Széles hatású antibiotikumok | 7807,9 |
8493,9 |
5,5 % |
8,8 % |
| Reumaellenes szerek | 6190,5 |
7155,8 |
4,6 % |
15,6 % |
Source: American Institute for Research (AIR) Analysis of Scott-Levin data
A gyógyszergyártó márkacégek dolgozói állományában a gyógyszerkutatással és fejlesztéssel foglalkozók létszáma az utóbbi években egy kissé csökkent, miközben a marketing (piacfejlesztés-bővítés, reklám, termékmenedzselés) oldalon foglalkoztatottak száma több mint másfélszeresére nőtt [5.ábra]. Ez a létszámgyarapodás főként az orvoslátogatók, kereskedők, piackutatók megszaporodásából adódik.
5.ábra
| Kutatás és fejlesztés |
Marketing | |
| 1995 | 49409 fő |
55348 fő |
| 2000 | 48527 fő |
87810 fő |
A vezető amerikai gyógyszergyártó vállalatok bevételeikből több mint kétszer annyit költenek piacfejlesztésre, mint gyógyszerkutatásra [6.ábra]. Többségük tiszta nyeresége (profit) is jelentősen meghaladja a kutatásra szánt összeget, pl: a Merck esetén a különbség háromszoros, a Bristol-nál kétszeres, a Pfizer és a Schering-Plough esetében pedig másfélszeres a profit javára. A cégek vezetőinek jövedelme igen magas, közöttük is kiemelkedik C.A. Heimbold, Jr, a Bristol-Myers vezérigazgatója évi, közel 75 millió dolláros fizetéssel [7.ábra].
6.ábra
Az ötven piacvezető gyógyszert forgalmazó amerikai márkacég
pénzügyi adatai 2001-ben
Vállalat |
Bevétel (eladásból) millió dollár |
Bevétel elosztása %-ban |
||
Marketing Reklám Adminisztráció |
Kutatás Fejlesztés |
Nyereség (profit) |
||
| Merck & Co., Inc. | 47716 |
13 % |
5 % |
15 % |
| Pfizer, Inc. | 32259 |
35 % |
15 % |
24 % |
| Bristol-Myers Squibb Co. | 19423 |
27 % |
12 % |
27 % |
| Abbott Laboratories | 16285 |
23 % |
10 % |
10 % |
| Wyeth | 14129 |
37 % |
13 % |
16 % |
| Pharmacia Corporation | 13837 |
44 % |
16 % |
11 % |
| Eli Lilly & Co. | 11543 |
30 % |
19 % |
24 % |
| Schering-Plaugh Co. | 9802 |
36 % |
13 % |
20 % |
| Allergan, Inc. | 1685 |
42 % |
15 % |
13 % |
7.ábra
A gyógyszeripari csúcsvezetők fizetései, a részvényrészesedéseik nélkül
Vezető neve |
Beosztása |
Vállalat |
Éves, teljes jövedelem |
| 1. C.A. Heimbold, Jr. | Elnök, vezérigazgató | Bristol-Myers Squibb Co. | $ 74,890,918 |
| 2. John R. Stafford | Elnök | Wyett | $ 40,521,011 |
| 3. William C. Steere | Alapító elnök | Pfizer, Inc. | $ 28,264,282 |
| 4. Francis R. Tunney, Jr. | Alapító, alelnök | Allergan, Inc. | $ 12,306,468 |
| 5. Raul E. Cesan | Elnök, vezérigazgató | Schering-Plough Co. | $ 11,308,409 |
| 6. Miles D. White | Elnök, vezérigazgató | Abbott Laboratories | $ 10,631,733 |
| 7. Sidney Taurel | Elnök, vezérigazgató | Eli Lilly & Co. | $ 4,326,006 |
| 8. Fred Hassan | Elnök, vezérigazgató | Pharmacia Corporation | $ 3,633,733 |
| 9. Raymond V. Gilmartin | Elnök, vezérigazgató | Merck & Co., Inc. | $ 2,890,988 |
A gyógyszeripari cégek a kutatás magas költségeire hivatkozva jelentős állami adójóváírást is igényelnek, és kapnak az USA-ban, emellett ragaszkodnak a magas gyógyszerárakhoz, miközben az új szerek között egyre ritkábban találunk tényleges klinikai előnyt jelentő készítményt. Az amerikai ipari nyereséglistát (Fortune 500) évek óta a gyógyszeripar vezeti [8.ábra], a gyógyszervállalatok részvényesei 1995-2000 között kétszer akkora éves hasznot (18,4%) könyvelhettek el, mint az amerikai átlag.
8.ábra
A gyógyszeripar helye az amerikai nyereséglistán
Év |
Gyógyszeripar |
Második helyezett ipar |
Évi össz. ipari átlag- nyereség |
||
Helyezés |
Nyereség |
Iparág |
Nyereség |
||
| 1991 | 1. |
12,8 % |
Italok |
5,5% |
3,2 % |
| 1992 | 1. |
11,5 % |
Játék, sportszer |
6,5 % |
2,4 % |
| 1993 | 1. |
12,5 % |
Sajtó, nyomtatás |
6,4 % |
2,9 % |
| 1994 | 1. |
16,1 % |
Kereskedelmi bankok |
13,5 % |
4,6 % |
| 1995 | 1. |
14,4 % |
Kereskedelmi bankok |
13,3 % |
4,8 % |
| 1996 | 1. |
17,1 % |
Kereskedelmi bankok |
13,9 % |
5,0 % |
| 1997 | 1. |
16,1 % |
Kereskedelmi bankok |
13,6 % |
4,9 % |
| 1998 | 1. |
18,1 % |
Kereskedelmi bankok |
13,2 % |
4,4 % |
| 1999 | 1. |
18,6 % |
Kereskedelmi bankok |
15,8 % |
5,0 % |
| 2000 | 1. |
18,6 % |
Kereskedelmi bankok |
14,1 % |
4,5 % |
| 2001 | 1. |
18,5 % |
Kereskedelmi bankok |
13,5 % |
3,3 % |
Source: Fortune magazine’s annual rating of the industries, 1992-2002.
A gyógyszerek promóciójára (lényegében: reklámozására) fordított összegek évről-évre emelkednek [9-10.ábra], ma már számos népszerű kereskedelmi cikk reklámköltségét meghaladják. Így például az USA-ban a 2000-ben legerősebben reklámozott szer, a Merck cég Vioxx nevű reuma ellenes terméke, 160 millió dollár éves reklámköltségével megelőzte a PepsiCo-t ($ 125 million), a Budweiser sört ($ 146 million), és éppen elérte a Dell Computert.
9.ábra
Vényköteles gyógyszerek promóciós
költségeinek változása 1996-2000
| Év | 1996 |
1997 |
1998 |
1999 |
2000 |
| Milliárd dollár |
9,2 |
11,0 |
12,5 |
13,9 |
15,7 |
Source: IMS Health.
Vényköteles gyógyszert reklámozni, direkt módon, a világ legtöbb országában csak az orvosok felé szabad, a fogyasztókat célozva azonban csak közvetett úton, a betegségekre, tünetekre való figyelemfelhívással lehet gyógyszergyári propaganda tevékenységet kifejteni. Amerikában viszont közvetlenül a fogyasztókat célzó gyógyszerreklámok is engedélyezettek a médiában, három formában:
a) segélykereső: betegséget, tünetet és kezelési lehetőséget említ, de gyógyszernevet nem, orvoshoz küldi az embereket
b) emlékeztető: gyógyszernevet említ, de betegséget, tünetet nem, arra buzdítja az embereket, hogy kérjék az orvostól a terméket
c) termékbemutató: gyógyszernevet is és tünetet is említ, orvoshoz küldi az embereket, hogy kérjék az adott szert
Az amerikai cégek igen komoly, és egyre növekvő összegeket fordítanak a fogyasztókat közvetlenül elérő (direkt) propagandára [10.ábra]
10.ábra
Gyógyszercégek direkt fogyasztói reklámköltség
adatai 1999-2000 között
Gyógyszerészeti márkacég |
Fogyasztói (direkt) reklámköltség millió dollár
|
||
1999-ben |
2000-ben |
Változás |
|
| 1. Glaxo SmithKline | 296,9 |
417,2 |
40,5 % |
| 2. Merck& Co. | 152,4 |
331,8 |
117,7 % |
| 3. Pfizer | 125,9 |
249,9 |
98,5 % |
| 4. Schering Plough | 189,2 |
167,1 |
-11,7 % |
| 5. Bristol-Myers Squibb | 44,4 |
140,6 |
216,7 % |
| 6. AstraZeneca | 163,3 |
137,1 |
-16,0 % |
| 7. Pharmacia | 73,7 |
128,1 |
73,8 % |
| 8. American Home Products | 62,3 |
120,4 |
93,3 % |
| 9. Johnson& Johnson | 100,9 |
118,5 |
17,4 % |
| 10. Hoffman-La Roche | 77,9 |
70,7 |
-9,2 % |
| 11. Aventis Pharmaceuticals | 72,5 |
69,2 |
-7,3 % |
| 12. Abbot Laboratories | 43,5 |
64,9 |
49,2 % |
| 13. Novartis | 13,3 |
51,6 |
287,9 % |
| 14. Eli Lilly | 7,1 |
46,5 |
554,9 % |
| 15. Nestle | 36,6 |
37,9 |
3,6 % |
Source: Competitive Media Reporting
Az orvosok irányában kifejtett gyógyszer-promóciós tevékenység java részét az „ovoslátogatók” végzik, akik rendszeresen látogatják a rendelőket és a kórházakat. Õk mutatják be a cég legújabb termékeit, ingyenes gyógyszermintát adnak, igényes szállodákban tudományos jellegű szimpóziumokat szerveznek, melyekért kredit (CME) pontok járnak, költséges vacsorákon látják vendégül a személyzetet („dine and dash”: ~ zabálj és rohanj), ahol egy-egy híresség osztogat aláírásokat, borkóstolásra, színházba, partikra (pl: Helloween körtánc), egzotikus utazásokra fizetik be a doktorokat, támogatják szakkönyvek megvásárlását, kongresszusokon való részvételt, és még számtalan juttatásban, ajándékban részesítik az orvosokat. 2000-ben, az Egyesült Államokban, a 9.ábrán bemutatott 15,7 milliárd dollár gyógyszeripari promóciós költségből 4 milliárd jutott, csak a rendelői látogatók tevékenységére [11.ábra], ugyanez a tétel 1999-ben 3,6 milliárd, 1996-ban pedig 2,5 milliárd dollár volt.
11.ábra
Promóciós tevékenységre fordított összegek 2000-ben, az USA-ban
(billion = milliárd)
Orvosoknak ($13.2 billion) |
Fogyasztóknak ($2.5 billion) |
|||||||
| Ingyenes gyógyszer-minta |
Rendelői látogatás |
Kórházi látogatás |
Folyóirat | TV | Rádió Plakát |
Sajtó | ||
| Millió dollár | 7900 |
4000 |
765,3 |
484,4 |
1430 |
275 |
795 |
|
| Részarány | 50,3 % |
25,5 % |
4,9 % |
3,1 % |
57,2 % |
11 % |
31,8 % |
|
Source: IMS Health, Competitive Media Reporting.
Az első ötven legkeményebben reklámozott gyógyszerre (nem pontosan azonosak az ötven piacvezető szerrel, de sok az átfedés) 2000-ben a teljes piaci pénzforgalom 31,3 %-a jutott, míg a maradék 9850 termékre 68,7 %. Erre az ötven gyógyszerre a reklámköltségek 94,8 %-a esett, a maradékra 5,2 % [12.ábra]. Nehéz lenne tagadni, hogy a piaci forgalom durva aránytalanságáért az erőteljes propaganda tevékenység a felelős.
12.ábra
Az ötven leginkább reklámozott gyógyszer kereskedelmi
adatai 1999-2000 között
| Forgalom 2000-ben millió dollár |
Direkt fogyasztói reklámköltség millió dollár |
Forgalomnövekedés 1999-2000 millió dollár |
Receptek számának növekedése 1999-2000 |
|
| Keményen reklámozott 50 termék |
41274,8 (31,3 %) |
2141 (94,8 %) |
9976 (47,8 %) |
24,6 % |
| Maradék 9850 gyógyszer |
90697,0 (68,7 %) |
117 (5,2 %) |
10891 (52,2 %) |
4,3 % |
| Teljes piac | 131971,8 |
2258 |
20866 |
7,5 % |
Source: American Institutes for research analysis of Competitive Media
Reporting data cited in June 2001 Med Ad News and Scott-Levin
Year 2000 Prescription Audit data.
Az FDA (U.S. Food and Drug Administration) az alábbi kategóriák szerint engedélyez új gyógyszert forgalomba hozni:
a) új hatóanyagot tartalmazó termék
b) új hatóanyagot nem tartalmazó, de előnyösen módosított termék
c) egyéb szer (régi, újragyártott termék)
d) elsőbbséget élvező termék (klinikailag jelentős terápiás előnyt jelent)
e) szokványos szer (nem jelent terápiás előnyt a korábbiakhoz képest)
Az utóbbi évek adatai alapján a forgalomba kerülő új gyógyszerek között egyre kevesebb az eredeti, új hatóanyagot tartalmazó termék, látványosan szaporodnak viszont a módosított régiek. Az 1989-2000 időszakban jóváhagyott 1035 új gyógyszer között 361 (35%) tartalmazott új hatóanyagot, klinikailag jelentős terápiás előnyt pedig 23 % mutatott [13-14.ábra].
13.ábra
Az 1989-2000 között jóváhagyott új gyógyszerek (1035=100%)
innováció szerinti megoszlási arányai
Innováció csökkenése------------------------------------------------------>
Új hatóanyagot tartalmazó (361=35 %) |
Régi hatóanyagot tartalmazó 65 %) |
|||
| Jelentős terápiás előny |
Nincs jelentős terápiás előny |
Jelentős terápiás előny | Nincs jelentős terápiás előny | Egyéb szer |
15 % |
20 % |
8 % |
46 % |
11 % |
Source: FDA 2001
14.ábra
Az 1989-2000 között jóváhagyott 1035 új gyógyszer
félidős gyarapodási mutatói (egyéb szerek nélkül)
Jelentős terápiás előny |
Nincs jelentős terápiás előny |
|||
| Új hatóanyag | Régi hatóanyag | Új hatóanyag | Régi hatóanyag | |
| Új termék 1989-1994 |
73 |
33 |
76 |
168 |
| Új termék 1995-2000 |
80 |
53 |
132 |
304 |
| Növekmény | 7 (3%) |
20 (9%) |
56 (26%) |
136 (62%) |
A kiskereskedelmi gyógyszerköltségek az Egyesült Államokban 1995-2000 időszakban megduplázódtak, 64,7 milliárdról 132 milliárd dollárra növekedtek. A növekedés kétharmadáért (44 milliárd dollár) az időközben újonnan jóváhagyott gyógyszerek a felelősek, ezen belül pedig, szintén kétharmad részben, a jelentősebb terápiás előnyt nem hozó (szokványos) új készítmények okolhatók a többletkiadásokért [15.ábra].
15.ábra
Az 1995-2000 időszakban keletkezett 44 milliárd Dolláros
patikai gyógyszerköltség növekmény megoszlása az új
készítmények között
Jelentős terápiás előny |
Nincs jelentős terápiás előny |
||||
| Új hatóanyag | Régi hatóanyag | Új hatóanyag | Régi hatóanyag | Egyéb Szer |
|
| Költség-növelés részaránya |
31 % |
2 % |
29 % |
36 % |
2 % |
Source: FDA 2001, Scott-Levin data, AIR analysis
Mindezen adatok ismeretében jogosan tehető fel a kérdés, hogy a gyógyszergyártás és gyógyszer kereskedelem financiális és tudományos vonalon mutatkozó haladási iránya megfelelő-e? A multinacionális gyógyszergyártó márkacégek mennyiben szolgálják a betegek, a gyógyítás érdekeit, és mennyiben a sajátjukét, a gyógyítás rovására?
Irodalom:
1) Pharmaceutical Marketing and Research Spending: The Evidence Does Not Support
PhARMA’s Claims. American Public Health Assosiation, 21. Oct 2001.
http://dcc2.bumc.bu.edu/hs/ushealthreform.htm
2) Prescription Drug Expenditures in 2001: Another Year of Escalating Costs. NIHCM
Foundation, May 2002. www.nihcm.org
3) Prescription Drugs and Mass Media Advertising, 2000. NIHCM Foundation Nov 2001.
www.nihcm.org
4) Profiting from Pain: Where Prescription Drug Dollars Go. Families USA July 2002.
www.familiesusa.org
5) Changing Patterns of Pharmaceutical Innovation. NIHCM Foundation May 2002.
6) www.nofreelunch.org